Minden állampolgár minden ügyben véleményt nyilváníthat és szavazást kezdeményezhet, amennyiben az ügy támogatottsága elért egy bizonyos létszámot (támogatottsági érték).

A támogatottsági érték szavazás alapján kerül meghatározásra, de az érték nem haladhatja meg a közösség létszámának 0,5%-át.

Mit kell tartalmaznia a szavazásra beküldött információnak?

A szavazásra beküldött információnak egy kérdésből kell állnia, melyre IGEN/NEM válasz vagy konkrét értékek Pl. 1,10,20 adhatók.

Továbbá minden válasz esetén konkrét leírást kell tartalmaznia arra nézve, hogy ha valaki például IGEN-el szavaz akkor annak milyen következménye lesz az egyénre, társadalomra, környezetre nézve.

Példa:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a támogatottsági érték 0,001% legyen?

IGEN válasz esetén : 10.000 főből álló közösséggel számolva 10 fő támogatása elég ahhoz, hogy egy ügy beküldésre kerülhessen szavazásra. Ez eseteben nagyobb a valószínűsége annak, hogy havi szinten több beadvány fog érkezni.

I. szint:

Csatlakozási teszt: Alap állampolgársági ismeretek (alaptörvény, állami működési rendszer), általános ismeretek, intelligencia teszt.

Ez csak csatlakozási jogot ad, nem jogosít fel senkit a döntéshozásban való részvételben. Az állam létrejöttekor belépés biztosít az állam virtuális és jövőbeni tényleges területére.

II. szint:

Döntéshozatali teszt: Mélyebb szintű állampolgársági ismeretek (alaptörvény, állami működési rendszer), döntési képességek tesztelése széles körben. (rövid, hosszútávú következmények)

Aki sikeresen teljesítette ezt a tesztet, minden kiírt szavazáson részt vehet, vagy megbízhat képviselőt maga helyett. Ha hosszabb ideig nem szavaz, akkor elveszti a döntéshozatalban való jogát és új tesztet kell letennie.

III. szint:

Szakértői teszt: Mélyebb szintű ismeretek egy adott témában (témák: gazdaságtan, jogrend, környezetvédelem, technológia, pszichológia stb.)

Aki szakértői státuszt szerzett bizonyos témákban, a szavazati értéke súlyozottan kerül meghatározásra. Egy ember több területen is szerezhet szakértői kvalifikációt

Nem születik meg a legjobb döntés, mivel olyan emberek hoznak döntést, akik nem tudják, hogy mi lesz a döntés következménye.

Jó döntés kizárólag akkor születhet, ha egy ügyben a lehető legtöbb információ áll a rendelkezésre és ezen információkat a döntéshozó személy értelmezni tudja.

A felelősen gondolkodó állampolgár nem adhatja át döntési jogát egy olyan embernek, akiről nem győződött meg, hogy milyen képességekkel rendelkezik. A jó szándék nem elég ahhoz, hogy valaki jó döntést is hozzon.

A fentiek értelmében a döntés joga kizárólag akkor adható át, ha az átadó állampolgár meggyőződött arról, hogy akinek átadja az a legszéleskörűbb tudással rendelkezik (szakértő). Tisztában van azzal, hogy a jó döntéshez a legtöbb szakértő véleményére szükség van.

A megoldás:

1.) Az állampolgárok nem adják át a döntés jogát. Felvállalják azt, hogy saját sorsukért kizárólag saját maguk a felelősek. Teljes mértékben  részt vesznek a közösségi döntéshozatalban, csak és kizárólag saját maguk a felelősek döntéseikért.

2.) Az állampolgárok átadják a döntés jogát. Ebben az esetben viszont meghatározzák a döntést hozó személyi feltételeit és motivációs rendszerét, hogy a döntéshozó ne a saját érdekeit, hanem az állampolgárok érdekeit szolgálja.

Mind a két esetben az állampolgároknak kötelező tesztet írni, annak érdekében, hogy beállításra kerülhessenek a szavazati súlyok.

Nem lehet életkorhoz kötni azt, hogy ki dönthet és ki nem. Kizárólag ahhoz lehet kötni, hogy fel tudja mérni azt, hogy döntésének következményei vannak és ez hatalmas felelősség, mert kihatással lehet másra (környezet, társadalom, élőlény stb.) nemcsak saját magára. Ennek értelmében minden állampolgárnak tesztet kell kitöltenie, mely alapján megállapításra kerül a szavazati súlya.

A szavazati súlynak arányban kell állnia azzal, hogy az állampolgár milyen mértékben képes felmérni döntéseinek súlyát és milyen mértékben képes felelősséget vállalni döntéseiért. Továbbá milyen mértékben képes felmérni saját tudását, hogy dönteni tudjon.

Nem valódi demokrácia (áldemokrácia), az emberek a legfontosabb dolgokról nem tudnak érdemi döntést hozni.

Megoldás

Az állampolgárok bármilyen ügyben indíthatnak szavazást korlátozás nélkül.  Az ügy vonatozásában kifejtésre kell, hogy kerüljön a különböző válasz (igen/nem) esetén adott rövid és hosszútávú következmény mindenre (egyénre, társadalomra, élőlényekre, környezetre)  kiterjedően.

Minden esetben szakértőkből álló személyek ellenőrzik az adott válasz hatásának valódiságát és az adott válasz érthetőségét. Ennek díját minden esetben az előterjesztők fizetik meg.

Nem valódi demokrácia (áldemokrácia), az emberek a legfontosabb dolgokról nem tudnak érdemi döntést hozni.

Az állampolgárok nem dönthetnek közvetlenül:

a) a rendszer (Alkotmány/Alaptörvény) működési szabályának módosítására irányuló kérdésről;

b) a rendszerbe (költségvetés) kötelezően befizetendő összegekről (adó, járulék) és azok felhasználásáról.

c) a rendszert üzemeltető vezető személyek (képviselők/ politikusok) választásának módjáról

e) a rendszert működtető döntéshozó testület ( Országgyűlés) hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

f) a rendszert működtető döntéshozó testület (Országgyűlés ) feloszlásáról, képviselő-testület feloszlatásáról

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről

Nem születik meg a legjobb döntés, mivel olyan emberek hoznak döntést, akik nem tudják, hogy mi lesz a döntés következménye.

 A fentiek értelmében az állampolgárok átadják a döntés jogát olyan emberek (politikusok) részére akikről úgy gondolják, hogy jó döntéseket fognak hozni helyettük pár évig. A döntést átadók kizárólag szimpátia alapján döntenek. A megválasztott vezetők nem vállalnak felelősséget döntéseikért, kizárólag az lehet a szankciójuk, hogy nem választják újra őket.

Nem átlátható a rendszer ezáltal lehetőséget ad a korrupcióra.

Mivel a megválasztott politikusok a választás után átveszik az állampolgároktól a döntés jogát, ezért maguk szavazzák meg fizetésüket. A politikusok döntenek el mindent, felelősségre vonás nélkül. A megválasztott vezetők rájönnek arra, hogy nekik csak nagy szimpátia tábort kell maguk mögé gyűjteni.  A politikusok nem oldják meg az állampolgárok problémáit, mivel nincs ilyen motivációs eszköz a rendszerben (a fizetését saját maga szavazza meg és nem tartozik felelősséggel döntéseiért).

Várjuk a jelenlegi rendszerrel kapcsolatos további hibák kifejtését (Hozzászólás)!

Az állampolgárok nem dönthetnek közvetlenül:

a) a rendszer (Alkotmány/Alaptörvény) működési szabályának módosítására irányuló kérdésről;

b) a rendszerbe (költségvetés) kötelezően befizetendő összegekről (adó, járulék) és azok felhasználásáról.

c) a rendszert üzemeltető vezető személyek (képviselők/ politikusok) választásának módjáról

e) a rendszer z Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

f) az Országgyűlés feloszlásáról;

g) képviselő-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;

j) közkegyelem gyakorlásáról.”

– az állampolgárok nem dönthetnek a választási rendszerről

”

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;

b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

f) az Országgyűlés feloszlásáról;

g) képviselő-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;

j) közkegyelem gyakorlásáról.”

A jelenlegi rendszer hibái:

• Nem valódi demokrácia, az emberek a legfontosabb dolgokról nem tudnak érdemi döntést hozni.
• Nem születik meg a legjobb döntés, mivel olyan emberek hoznak döntést, akik nem tudják, hogy mi lesz a döntés következménye.
• Nem átlátható a rendszer ezáltal lehetőséget ad a korrupcióra.

Mit változtatnák:

• Az állampolgárok mindenről szavazhatnak, így direktebbé tenné a demokráciát
• Az emberek csak abban tehetnek érdemi szavazatot, amihez értenek és belátják a döntéseik közeli és távoli következményeit
• Minden közösség érdekében befizetett érték nyilvántartása és annak felhasználása nyilvános.

KI LEHET TAGJA A KÖZÖSSÉGNEK?

Minden olyan ember, aki elfogadja a közösség alapelveit és bebizonyította, hogy értékes tagja lehet a közösségnek.

Hosszútávú cél

egy állam létrehozása, mely a KBS alapelvein alapszik

Hogyan érjük el célunkat?

• Alapelvek és a tagfelvétel (állampolgár) meghatározása
• Weboldal létrehozása (PR), mely rendelkezik egy fórummal
• Elegendő tag és erőforrás összegyűjtése egy de facto területen kívüli állam megalapításához
• A területi állam létrehozása

Hogyan segíthetsz?

Ezen a weboldalon megoszthatod ötleteidet, szerkesztheted mások ötletét. Minden javaslatot örömmel fogadunk. Ne feledd az egész weboldal területén tartsd tiszteletben a másik véleményét és viselkedj kedvesen és kulturáltan.

Bármilyen kérdés esetén írj bátran erre az e-mail címre: kbs@antalferenc.com